Belföld – Magyarország hírei > Balog Zoltán: a családok állnak a kormány munkájának középpontjában

Az Emmi munkájának középpontjában a családok, a felzárkózás, a munkakörülmények javítása és a béremelések állnak – derült ki a miniszter éves beszámolójából. A miniszter hangsúlyozta: az idei trendek folytatódnak, januártól 15 százalékkal emelik a kulturális közalkalmazottak bérét.

Jelents segítség érkezett a közszférában dolgozóknak a miniszter szerint a családpolitikán, az otthonteremtési kedvezményeken keresztül. Ennek látszanak is az eredményei: 2016 augusztusában 6 százalékkal több gyerek született, packet egy évvel korábban, míg a munkanélküliek száma 76 ezer fvel csökkent.

Balog Zoltán kiemelte: az oktatásra fordított állami kiadások Magyarországon nttek a legnagyobb arányban Európában. 

A köznevelés átalakítását szeretnék lezárni az év végére – jelentette be a miniszter, hozzátéve: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) mködésével maga sem volt teljesen elégedett. Beszámolója szerint 58 területi központot hoztak létre, a szakképzés felügyelete a nemzetgazdasági tárcához került, az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kaptak és a tanfelügyeleti rendszer segítségnyújtó szerepét is ersítették.

Hozzátette: a pedagógusok bére szeptemberben – az általános pedagógus-bérmelés nyomán – átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett, a tanulók kétharmada kap ingyenes tankönyvet, a tankönyvellátás mégis kevesebbe kerül, a KLIK adósságállománya szinte eltnt.

A miniszter elismerte: a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányában nincs javulás, és a tanodapályázatok els köre “nem volt sikertörténet”, ám hozzátette, hogy megháromszorozták a tanodák számát, amelyekbl rövidesen újabb száz nyílik.

Balog Zoltán szerint fontos cél a digitális oktatás fejlesztése: javítják az eszközellátottságot, az iskolák internet-hozzáférését, módszertani képzéseket hirdetnek és átalakítják a kerettanterveket.

Jelents egyetemi fejlesztések indultak el, és részben a kancellári rendszernek köszönheten a felsoktatás adósságmentes lett, a PPP-hitelek és az egészségügyi intézmények kivételével. 

A felsoktatásban dolgozó 14 ezer oktató bérét jövre az idei emeléssel együtt 20, 2018-ban további 5 százalékkal emelik – közölte.

A miniszter kiemelte: már több packet egymillió tanuló sportol minden nap, de a versenysportba belépk száma és a rendszeresen sportolók aránya is emelkedett, majd beszámolt a sportfinanszírozás rendszerének átalakításáról.

A kulturális költségvetés az idei 52 milliárdról jövre 125 milliárd forintra n, köszönheten a kulturális nagyberuházásoknak, a kulturális alapellátás fejlesztésének és a kulturális közalkalmazotti bérpótlék bevezetésének – mondta. 

A nagyberuházások közül kiemelte a Liget Budapest projektet, a Nemzeti Múzeum fejlesztését, az Országos Széchényi Könyvtár rekonstrukcióját, az Operaház felújítását és az Eiffel Bázis létrehozását.

A miniszteri beszámoló után a bizottság kormánypárti többsége megszavazta, hogy minden képvisel csak háromperces idkeretben tehessen fel kérdéseket.

Ikotity István (LMP) azt kérdezte, elfogadható-e, hogy a Diákparlament résztvevi nem fejezhetik ki szabadon véleményüket. A miniszter hangsúlyozta: nem fordulhat és nem is fordult el a Diákparlamentben sem, hogy valaki ne mondhassa el a hozzászólását. 

Balog Zoltán elmondta, sem a mszaki egyetem egyik leváltott dékánja, sem az úszószövetség és a sportolók között zajló vitában nem az Emminek kell döntenie, de 2017-ben Budapesten rendezik a vizes világbajnokságot, így a tárca is szeretné, ha minél hamarabb helyreállna a rend. 

“A versenyzközpontú szakmai irányításé a jöv, ebben nemcsak az úszó-, hanem más sportszövetségekben is outpost még tennivaló” – jegyezte meg.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint veszélyt jelent a tankötelezettség és a közmunka korhatárának leszállítása 16 évre. Balog Zoltán válaszában kifejtette: a f feladat inkább lehetségeket biztosítani azok számára, akik a köznevelésben nem képesek végzettséget szerezni, ám erre több module létezik.

A pedagógusképzésben jelents fejlesztések zajlottak; tavaly 30 százalékkal többen jelentkeztek a tanárképzésbe, packet 2015-ben, és a pályaelhagyás is alacsonyabb lett – válaszolt Hofmann Rózsa (KDNP) kérdésére, Dunai Mónika (Fidesz) érdekldésére pedig elmondta: bölcsdeépítési programot hirdettek, és 17 milliárdból a határon túli magyar óvodákat is fejlesztik.

Szelényi Zsuzsanna (független) a családon belüli erszak elleni Isztambuli Egyezmény ratifikálásól érdekldött. Balog Zoltán közölte: a ratifikálás közigazgatási egyeztetés alatt van, de a kormány many is komoly figyelmet fordít a kérdésre, soha nem jutott ennyi támogatás a krízisközpontokra.

Hiller István (MSZP) úgy vélte, 2016 az intelligens korrekció és a belátás éve volt az Emmi részérl, így “mínuszból már majdnem a nullán vannak”; a korábbi szocialista oktatási és kulturális miniszter javasolta ugyanakkor egy londoni magyar iskola létrehozását.

Balog Zoltán emlékeztetett: 2011 óta nominálisan n az oktatás támogatása, ám a külföldön dolgozók gyermekeinek oktatására vonatkozó felvetést jogosnak találta. 

Nem biztos azonban, hogy erre a külön iskola a legjobb megoldás – vetette fel.

Duró Dóra (Jobbik) szerint sok üdvözlend lépés történt a családpolitikában, ezek hatékonysága mégis megkérdjelezhet. Balog Zoltán a javuló születési rátára hívta fel a figyelmet, elismerve, hogy “a nagy fordulat még nem történt meg”. 

Egyre több azonban a biztató jel, tavaly például ötödével ntt a házasságkötések száma – mondta el a miniszter.

Share on Google Plus

Leave a comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

code